AZ ÚJ BUSÓK - télűzés, busójárás és kiállításmegnyitó

A mohácsi busójárás a télűző-tavaszköszöntő, termékenységvarázsló népszokásokhoz, és beavatási rítusokhoz kapcsolódik; és mint ilyen, az óeurópai kultikus hagyományok része. A sokácok farsangja során a beöltözött alakok, azaz busók, állatias kiáltozással, zajongással, rút küllemükkel és a telet szimbolizáló koporsó elégetésével vagy vízrebocsátásával űzték el a telet Mohács utcáiról.

AZ ÚJ BUSÓK elnevezésű projekt ennek, a kultúránkban mélyen gyökeredző népszokásnak a felhasználásával mesél a nagyvárosról, a benne élőkről, valamint azok félelmeiről.

Habár korunk embere számára ez a több száz éves tradíció elszigeteltnek tűnhet mindenfajta aktualitástól, ez egyáltalán nincs így. A maszkok, bár pontos források hiányában nehezen tulajdoníthatók egy konkrét művésznek, mindig egyéni igény alapján készültek el, kevés hagyomány általi megkötéssel. Ezért a kor és a hely melyben alkotójuk élt, nagy jelentősséggel bír. A területi egységenként eltérő anyaghasználat és kidolgozásmód teszi a különböző alakoskodók küllemét Európa szerte egyedivé. A közös ezekben a farsangi duhajkodásokban a visszataszító maszkok viselése, amelyek célja az emberek elborzasztása és a viselők kilétének elfedése volt. A mohácsi sokác legények, azaz busók, gyakran nagyon szellemes és vagy ízléstelen jelmezekben vonultak utcára, ezekhez pedig erőszakos durva, viselkedés is párosult. A farsangot „mindent szabad“ időszaknak tartották. A rémisztő álarcokon túl több forrás is beszámol hagyománytalan maszkokról is, melyeket az új idők ihlettek. Például hazánkban a szarvas-majom, Svájcban postakihordó, névvel illetett alakoskodókról is tesznek említést a néprajzkutatók.

Tehát felmerül a kérdés, mi történne akkor, ha ezt a helyszínt és kort ilyen sajátosan szintetizáló szokást a mai budapesti környezetbe ágyazva keltenénk életre. Milyen zenére és hogyan táncolna a farsangi sokaság? Milyen anyagokat és technikákat használna fel egy maszk vagy jelmezkészítő, és mit eszelnének ki a busók az emberek megrémítésére. Mi az amitől jogosan vagy jogtalanul, de mind megborzongunk? Hogy ezekre választ kapjunk AZ ÚJ BUSÓK kiállítás megnyitója egy busójárással veszi majd kezdetét. Hiszen a műalkotások közlését nem érthetjük eléggé, ha azokat csak funkciójukból kiszakítva, egy falra fellógatva tudjuk megtekinteni. Így bár az esemény célja a művészeti koncepcióhoz kapcsolódik, funkciója ugyan az mint több száz évvel ezelőtt. Összegyűlni, táncolni, zajongani, jót mulatni és a telet olyan maradéktalanul kiűzni, jelen esetben Budapest utcáiról, amennyire csak lehetséges.

Program:

A Busók délután 16:00 órakor gyülekeznek a Gül Baba Türbéjénél, majd 16:30-tól a Mechwart liget felé veszik útjukat. Onnan egy nagy kanyarral a Manyi Kulturális Műhely felé halad tovább a menet, ahol tovább folytatódik a mulatozás. A kiállítást megnyitó beszédek után a Manyi nagytermében folytatódik a mulatság, ahol AZ ÚJ BUSÓKKAL együtt táncolhattok Klöpfler-Topor Tibor törzsi elektro akusztikus zenjére, és élvezhetitek SAWA performanszát aki szintén busónak öltözve temeti majd a tél gondjait. Ezt követően már megtekinthető lesz a tárlat, ami Manyi felső emeletén kapott helyet. Itt közelebbről is megnézhetitek Egri Julia és Kulcsár Nóra alkotásait, amelyeket a Busók magukon viselnek majd a felvonulás alatt. A kiállítás március 8-ig lesz megtekinthető a Manyi nyitvatartási idejében, akiknek ezúton is nagyon köszönjük a lehetőséget.

A projekthez tartotó további események részleteivel hamarosan jelentkezünk!

A művészekről elöljáróban:

Kulcsár Nóra, a YesBitchDress ruhamárka megálmodója, és túlzás nélkül Budapest egyik legszínesebb textilművésze. 2023-ban a reset art space művészeti galériában, Teodora Neskovic, Staged Murder című kiállítás megnyitója alkalmából, Ascheeguval közösen tartott nagysikerű workshopot. Alkotáskor a hagyományos kelmekészítési technikákat ötvözi a jelenkorunkban nagy népszerűségre szert tett „fabric distrortion“ elnevezésű módszerrel. A különböző színű, mintájú és textúrájú anyagok, Nóri minden munkájában szédítő lendülettel ütköznek egymással és ez most sem lesz másképp. Azonban AZ ÚJ BUSÓK maskaráinak esetében a művek hangneme jelentősen megváltozott. A művészre jellemző élink kolorittal rendelkező, könnyű textíliák helyét, sötétebb tónusú, nehezebb anyagok vették át. A telet elijesztő alakok expresszív ruhakölteményei magukba foglalják mind a modern város, mind a régi hagyományok világát.

@yesbitch.dressz

Egri Júlia képző és képgrafikus művész, bár még pályája elején jár, sajátos stílusával és technikai sokféleségével máris új világot teremtett. Az alkotó fő témája az antropomorf karakterek, amelyek sokszor személyes élményeiről és világlátásáról mesélnek a néző számára. Mesélnek, szó szerint, mivel képeiből vicces, szomorú vagy éppen elborzasztó történeteket olvashatunk ki. Remek karakterérzékkel megformált szereplői lehetnek, szépek, csúnyák, nők, férfiak és állatok is egyaránt de minden alkalommal mellbevágóan ismerősek. Nem lesz ez másként a AZ ÚJ BUSÓK maszkjainak esetében sem, melyeknek arcára pillantva a művész sajátos karakterinek és a busó maszkok évszázados hagyományának fúzióját ismerhetjük fel. Ez az egyesülés igazán organikus alkotói folyamatnak mondható, hiszen Juli már azelőtt rajzolta és ismerte ezeket a városi busókat, hogy a projekt ötlete egyáltalán megszületett volna.

@_pampuli

Az kiállítás arculatát tervezte:

Mezei Flóra, a MOME grafika szakos hallgatója, ezúton is nagyon köszönjük neki!

@designflo_

A Százhetvenszáz projekt:

A Százhetvenszáz projekt, nevét Örkény István azonos című egyperceséről kapta, melyben az író a tőle megszokott humorral számol be, az ezen a számon hívható Különleges Tudakozó nagyívű pályafutásáról. Tudniillik bármit kérdeztek is az érdeklődők, a telefonközpont agytrösztjétől az tudta rá a választ. Mígnem végül egy rosszmájú szurkapiszkáló feltárcsázta a tudakozót és egyetlen kérdéssel a vesztüket okozta. A projekt, bár nem fogja tudni túlszárnyalni novellabeli névrokonát, sőt talán több kérdést vet majd fel mint amennyit megválaszol, mégis mutat vele bizonyos hasonlóságokat. Minél változatosabb és érdekesebb tudással rendelkező művészeket igyekszik foglalkoztatni.

A Százhetvenszáz célja, olyan képzőművészeti jellegű események (kiállítások, performanszok, workshopok, happeningek, szakmai beszélhetések) szervezése melyekhez mindig más és más művészeket, újabb helyszíneket, és változatos témákat vonultat fel. Teszi ezt azzal a törekvéssel, hogy a végeredmény mind a műkedvelő közönség, mind pedig a művészettörténészek és alkotók száméra is izgalmas újdonság legyen. Ennek érdekében az erős koncepciókat és a különböző diszciplínákkal való együttműködést tartja alapvető fontosságúnak.

Tehát ez az agytröszt nem fog választani a kérdésre, „Elképzelhető-e, hogy egy normális zebrapárnak nem csíkos, hanem pepita legyen a csikaja?“, de talán arra igen, hogy miként vélekednek korunk képzőművészei bizonyos kérdésekről, vagy hogy mi mit gondolunk ezekkel kapcsolatban.

@szazhetven_szaz

A kiállítás és a megnyitó ingyenesen látogatható.

Ideje: február 23.- március 8.

Helyszín: Manyi Kulturális Műhely, lakástér